Cseh Tamás-Bereményi Géza Nyugati pályaudvar című előadása a Katona József Színházban, 1993. május 26-án.
A műsor premierje 1992. szeptember 26-án volt, melyről így írt Magyar Judit:
"Előtte asztalkán üvegben kék színű víz, gitárja a fal mellé támasztva, és úgy mondja végig, úgy énekli, szavalja végig a másfél órás műsort pihenés nélkül, mintha ez a Nyugati pályaudvar mégiscsak volna. Mintha ez a pályaudvar, ahova a sehonnan nem érkező és sehova nem elvivő vonatok futnak be, valahova mégiscsak elszállítana minket. Valahova, ahol nem a víz, de az ég kék, mi farmert viselünk büszkén, és úgy gondoljuk, hogy Irénnek írott leveleink valóban csak pillanatnyi állapotunkat tükrözik. Két állomás között, két szerelem tengerében, két állás ígéretében. De aztán a műsornak vége szakad, Cseh Tamás nem énekel el újból egy régi dalt – de kijönnek Bereményi Gézával együtt meghajolni. Kijönnek, mintha minden még úgy volna, mint amikor annak idején összetalálkoztak egy csehóban, és megbeszélték, hogy írnak egy dalt. Kijönnek, kézen fogva, mintha még minden ugyanúgy volna – de mi szeretjük őket így is, negyven év távlatában is, mert nincs mást mit tenni. Csak szeretni."
Megjegyzés
A koncert sötétben kezdődik, az első dal végén fokozatosan kivilágosodik a színpad.
