Jóslat

Fodor Sándornak Bereményi Géza mindössze ennyit mond a dalról:
Jön valami ismeretlen.

Kaján Imre egykori táborvezető közlése:
Szigligeten  műegyetemi építőtábor 1976 nyarán, június végétől egy hónapig. A táborvezető meséli: Cseh Tamással én akkor már igen jóban voltam (barátság nem volt, de közel laktunk egymáshoz, asszem egy klubban volt koncertje után segítettem neki hazacipekedni), fröccsözgettünk néha a Háry borozóban a Bródy Sándor utcában. Akkor vetítették a mozik Jancsó filmjét, a „Még kér a nép”-et, amiben Tamás egy szál gitárral járkált és énekelt a jelenetekben. Nekem volt egy kép a fejemben, hogy mi lenne, ha ugyanez megtörténne Szigligeten, az építőtábori építkezésen?! Beszéltem is erről Tamással. Persze nem lett meg így, hiszen ő elfoglalt és felkapott művész volt, sok meghívással – és hát végül is ebből élt... Nem is mondott igent erre, de azt viszont felajánlotta, hogy a tábor építését csináljuk együtt mi tankörtárs haverok és ők ketten Másik Jánossal. Így is lett, lementünk Szigligetre és együtt építettük fel a sátortábort egy hét alatt. Tamásék műsorát egyébként a helyiek is nagyon szerették, végül is dalok voltak egymás után. A szigligeti baráti körünk is ott volt mindháromszor egyszer „csak úgy” énekeltek nekünk tábortűznél, akkor nem a „70 vagy 60, most 76 van „  szólt hanem az: „50 vagy 60, most 56 van”