Negyven évvel ezelőtt alakult a Katona József Színház
– az induló Katona tagja volt Cseh Tamás
Az 1982 nyarán alakult, hivatalosan 1983 januárjától működő Katona társulatába Zsámbéki Gábor hívta Cseh Tamást, aki a Várszínházból áthozott Frontátvonulással csatlakozott az induló színház őszi repertoárjához.
Az előadás először szeptember 30-án került színpadra, és az évad végéig, 1983 májusáig volt műsoron.
Cseh Tamás és Bereményi Géza Frontátvonulás című műsorát 1979 októberében mutatták be a Várszínházban – így az estet közel 4 éven keresztül játszotta Cseh Tamás, aki rengeteg helyen járt az országban az előadással.
Sándor L. István így jellemzi a Frontátvonulást az alakuló Katona József Színházról szóló, 2014-es összefoglaló kötetében: „A Frontátvonulás (…) nemcsak a 70-es évek végének, a 80-as évek elejének hangulatait, életérzéseit szólaltatja meg, hanem a korszak jellegzetes figuráit, tipikus magatartásmódjait, élettaktikáit is felvonultatja. Afféle Budapest panoptikumként, Magyarország hangulatjelentésként őriz egy elsüllyedt korszakot (és nem múló problémákat).” (…) „...már igazi, nagyhatású egyszemélyes színház. Ebben szerencsésen egyesült minden korábbi erény: a forma és a tartalom, az alkotói és az előadói erő. Cseh Tamás ezzel a műsorával vált színpadi jelenségből színházi jelenséggé.”
(Sándor L. István: Budapest panoptikum. In: A Katona és kora. A kezdetek. 2014. 58, 64.)
„Már nem csak énekesként, hanem bizonyos mértékig színészként is jelen kell lennie a színpadon. Megszokott értelemben vett alakításról persze nem beszélhetünk, hiszen az előadó sosem bújik ki a bőréből, mindvégig Cseh Tamásként jelenik meg. Nem arra vállalkozik, hogy saját személyiségének eszközeivel jelenítsen meg egy önálló életű figurát, hanem csak arra, hogy egy-egy alak jellegzetességeivel bővítse saját színpadi figuráját. Az előadások középpontjában ugyanis mindig a történeteket elbeszélő énekes áll. Ő idézi fel a szereplőket. Az alakok tehát hozzá képest mindig másodlagosak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az előadó minduntalan minősíti is figuráit szerepfestő hanghordozásával, karikírozó mozdulataival. Egy-egy felvillantott szereplővel az énekes állandóságot, folytonosságot képviselő személyisége szembesül.” – írja szintén Sándor L. az 1990-ben a Színház folyóiratban megjelent, Cseh Tamás addigi munkásságát összegző „Mestermutatványok” című írásában.
(Sándor L. István: Mestermutatványok. Cseh Tamás „színháza”. Színház, 1990. 26.)
A Székely Gábor és Zsámbéki Gábor által életre hívott Katona József Színház első önálló előadása a Zsámbéki által rendezett Csehov: A Manó volt, amelynek premierje 1982. október 15-én volt.
Cseh Tamás később a Székely Gábor által rendezett, 1983. február 25-én bemutatott Ahogy tetszik előadásban kapott szerepet – Shakespeare-szonetteket szólaltatott meg saját zenéjére Amiens-ként, egyfajta „gitáros rezonőr” szerepben. Később Forgách András Dosztojevszkij-adaptációjában, a Csizmadia Tibor által rendezett A játékosban is szerepe volt – bemutató: 1985. március 29.
Cseh Tamás további, a Katonában bemutatott műsorai az 1984-es, Bereményivel közös Jóslat, majd a Csengey Dénessel 1986-ban írt Mélyrepülés. 1989-ben az Ad Libitum együttessel közösen adták elő a Bereményivel írt régi dalokból összeállított A 100. éjszaka c. műsort. Majd 1990-ben, újra Bereményivel közösen megszületett az Új dalok műsor. 1992-ben mutatták be a Nyugati pályaudvart, 1994-ben a Másik Jánossal közös Levél nővéremnek 2-t, 1995-ben pedig egy korábbi dalokból álló estet játszott Cseh Tamás Válogatás régi dalokból címmel. 1996-ban mutatták be az utolsó, a Katonában debütáló Cseh-Bereményi műsort, A telihold dalait.
Cseh Tamás egészen 1998-ig volt a Katona József Színház tagja.