In Memoriam B. Nagy László
Kis nagy ember mén a töltés mentén,
tudja bár, hogy mily' nagy a vonat.
Addig-addig mén a töltés mentén,
míg a vonat rajta átszalad.
Kis nagy ember gondolatba mélyedt,
tudja bár, hogy, ami ésszerű
előbb-utóbb torz utakra téved,
s az emberhez csak az ösztöne hű.
Kis nagy ember mén a töltés mentén,
mert ő addig fente ösztönét,
míg az ösztön azt súgta fülébe,
játsszuk azt, hogy semmi más a tét.
Kis nagy ember mén a töltés mentén,
tudja bár, hogy mily' nagy a vonat.
Addig-addig mén a töltés mentén,
míg a vonat rajta átszalad.
Kis nagy ember mén a töltés mentén,
mert ő addig fente ösztönét,
míg az ösztön azt súgta fülébe,
játsszuk azt, hogy semmi más a tét.
Kis nagy ember mén a töltés mentén,
tudja bár, hogy mily' nagy a vonat.
Addig-addig mén a töltés mentén,
míg a vonat rajta átszalad.