…mi a története Az én öcsém című dalnak?
„Én a Rákóczi Gimnáziumba jártam, a Gothár, aki később a Megáll az idő című filmet rendezte, az oda járt szintén, és ott a Rákócziban rólam tudtak, mert problémák is voltak, mert én már akkor elmeséltem a diákoknak, mindegy, hogy '56, az forradalom volt, hogy a Görgey volt az igazi és nem a Kossuth, meg ilyen marhaságok. Mindegy, ezek ilyen diák dumák, de más, mint amit a kommunizmus… Meg hogy a nagy francia forradalom egy nagy szarházi dolog volt, ahol apácákat gyilkoltak, satöbbi. És ezeket én tudtam, mert én a tiltott könyvekhez hozzájutottam. Így magamtól, nem volt nekem tanárom senki. És ezek a háború előtti könyvek voltak… amikor megkaptam a rendőrhatósági figyelmeztetést és diploma előtt engem az összes egyetemről eltiltottak. És csak annyit mondott a jóindulatú dékán, amikor bement anyám, hogy mégis mi van az ő fiával, hát kirúgják a diploma előtt és eltiltják az összese egyetemről. Két dolgot mondott neki, válogassa meg a fia barátait, tehát jelezte, hogy besúgó van, ami még mindig egy kicsit meglepetés volt, a másik pedig, hogy azt mondja anyámnak, hogy tudjuk, hogy a maga fia a legműveltebb az egyetemen, de nem tudok rajta segíteni, mert a tudását nem itt szerezte, rossz tanuló, tehát muszáj kirúgnom a maga fiát. Aztán végül ezt a kirúgást megváltoztatták és... és csak egy év lett belőle, tehát végül lediplomáztam, ami később Amerikába jól jött, mert elfogadták érettséginek az itteni diplomámat…. és több, mint húsz év múlva 2004-ben amikor jött ez a Bárka-előadás, én nem értettem, miért hív engem föl három-négyszer, vagy ötször is a Cseh Tamás, hogy biztos, hogy megyek-e, és az valami hihetetlenül megható volt. És én tudtam, ezt ő ott elénekelte, annak, aki disszidál. És amikor a Gothár megcsinálta a filmet, a Pierre, hát azt rólam másolták le, tehát a Bereményi írta, elég sokat tudtak rólam a Cseh Tamáson keresztül is, és én igazából Pierre voltam, tehát ennek a társaságnak a vezetője, aki aztán disszidál. Én akkor hallottam először, de rögtön megértettem, hogy ezért kérdezte, hogy jövök-e. És ez akkor egyedül nekem szólt, a Poór Istvánnak, aki elment..."
HG interjúrészlete, Poór István engedélyével