Időpont
Interjúrészlet Víg Mihály engedélyével,
aki 1957. szeptember 21-én született Budapesten:
Szájhagyomány útján megtudtam, hogy van a Cseh Tamás. Pontosabban legelőször volt egy lány és voltak szalagos felvételei, aranyat értek akkoriban ezek a szalagok és rongyosra hallgattuk, és hogyha egy kicsit megfigyeltem, le is tudtam nagyjából játszani, '73, '74, '75, ilyesmi lehetett.
Akkoriban azért egy ilyen vákuum volt, akkor rúgták ki a Konrádot meg a Hellert, meg a Halászékat…
Erdély Miklósra emlékszem akkoriból, aki nagyon nagy hatással volt rám. Ő a Ganz-MÁVAG kultúrházban tartott kreativitás kört, ahol nem festőket képzett, hanem arra tanított, hogy az ember gondolkodjon, hogy ha van egy probléma, akkor azt hogy lehet kreatívan megoldani. Tényleg ő úgy látszik, komolyan vette, hogy, átadjon valamit abból a tudásból..., mert nagyon sokan nem csinálnak iskolát, hanem a saját dolgukba vannak elmélyedve, és hogyha odaülsz, akkor: mit keresel itt, mert fiatal taknyos vagy, netán véletlenül nem vagy-e tégla, mert akkoriban ez felmerült, hogy mit érdeklődik itt ez a..., de az Erdély az nem volt ilyen, nagyon kedves volt…
...és ebbe az űrbe, vákuumba jelent meg számomra a Cseh Tamás, hogy egy gitárral és nagyon komoly szövegek… Nagyon tetszett. Azért ez jóval még a Levél nővéremnek megjelenése előtt történt, én már többször voltam koncertjein, és, tudtam egy csomó számot, és azzal szép sikereket arattam a házibulikban meg kirándulásokon, ahova vittünk gitárt, tehát olyan tizenöt-hat éves koromtól ismerem a Cseh Tamást, és az biztos, hogy benne van azok között, - egy kézen megszámlálhatóak - akik a legnagyobb hatással voltak rám. Arra amit csinálok.
H G