Hangszórón bemondták: a vonatunknak késése van.
Pályaudvar, olajszag, néptelen váróterem.
Fejed az ölemben, arcod eltakarva alszol.
Neonfény serceg, várjuk a csatlakozást.
Fejemből nem megy ki az az éjféli váróterem.
Te aludtál, én ültem, így vártuk a csatlakozást.
Nincs semmi ebben, mégis sokat jár eszemben,
hogyan ragadtunk le egy éjféli pályaudvaron.
Mi szépet álmodtál, kérdezem, mikor felülsz.
Nincs válasz, ásítasz, nyújtózkodsz, nevetsz valamin.
Én a kabátom leveszem, majd megint felhúzom.
Valamit mondok, aztán te alszol megint.
Fejemből nem megy ki az az éjféli váróterem.
Te aludtál, én ültem, így vártuk a csatlakozást.
Nincs semmi ebben, mégis sokat jár eszemben,
hogyan is vártunk egy távoli csatlakozásra.
Nincs semmi ebben, mégis csak ez jár eszemben.
Nincs semmi ebben, mégis csak ez jár eszemben.
Nincs semmi ebben, mégis csak ez jár eszemben.
Nincs semmi ebben, mégis csak ez jár eszemben.
Nincs semmi ebben, mégis csak ez jár eszemben.
Nincs semmi ebben, mégis csak ez jár eszemben.
