Szendrey Júlia drámáját idézi a film
Szeptember végén
A legendás vers címét vette kölcsön Mészáros Márta ahhoz a tévéfilmhez, amely Szendrey Júlia sorsát, drámáját idézi. A filmben felhangzik a vers is, keserű-szomorú fájdalmas mementóként…
A forgatókönyvet Mátis Líviával közösen írta a rendező. Alkotói szándékáról így nyilatkozik:
- Nem életrajzi film a Szeptember végén, inkább magatartás-dráma. Ennek a nagy különös ellentétes jellemű nőnek a tragédiáját próbáltuk Mátis Líviával tetten érni. Egy zseni mellett, a forradalomban lett híres és különös személyiség, s amikor meghalt a zseni, és megszűnt a forradalom, ő ott maradt egyedül, a gigantikus örökség terhével.
- Szendrey Júlia sorsában az izgatott, hogy itt maradt egy törékeny, romantikus lelkű fiatalasszony, aki a Petőfi mellett eltöltött két év alatt megérzi a nagy szerelem sugárzását, forróságát, s amikor a forradalom elbukik s férjét hiába várja; fiatalsága, élniakarása nagyobb annál, hogysem öngyilkosságba meneküljön. Amikor iszonyú szenvedések közepette harmincnyolc éves korában meghal, akkor döbben rám hogy ő tulajdonképpen Petőfivel és a forradalommal együtt már régen meghalt… Szendrey Júlia sorsában az foglalkoztatott, hogy milyen feszültségek bujkálnak, munkálnak ebben a lélekben, aki a konszolidációba nem tudott beilleszkedni, s aki csak azért menekült egy furcsa házasságba, hogy életben maradhasson.
A film elején már a magányos, megrendült Szendrey Júliával találkozunk, aki rádöbben, hogy Petőfi nincs többé és ő mégis valami földöntúli reménykedéssel várja vissza. Egyik ilyen pillanatban Segesvárott látjuk őt, a harcmezőn, majd egy ház udvarán, ahol különös ötlettel egy véletlenül felfedezett gerendán megtanul járni. Próbál egyensúlyozni, ki-ki billen, de végül is egy-egy pillanatra fenntartja magát. Talán egész szélsőséges életének jelképe lehet ez a pillanat. Mindig megpróbálta egyensúlyban tartani magát és mindig kibillent.
A filmet Bíró Miklós fotografálta, s az elképzelések szerint még a Petőfi-év lezárta előtt közönség elé kerül.
Film Színház Muzsika 1973-09-01 / 35. szám
- - -
Sajtószemelvények a Cseh-Bereményi betétdalokról korabeli Szeptember végén-kritikákból
„...A meglepetést Cseh Tamás dalai jelentették, amit az ifjú muzsikus nyilvánvalóan egy másik tévéjátékhoz készített. Ahhoz, melyet Mátis Lívia nem írt meg és Mészáros Márta nem rendezett meg. Cseh Tamást nem izgatta a Júlia-mítoszban, hogy a demitizálás által elmondjon valamit Júlia igazi drámájáról, valamit, amitől nekünk közünk lett hozzá és neki hozzánk” - Magyar Hírlap 1974. augusztus 22.
„…Venczel Vera bensőséges, halk, törékeny Szendrey Júliája kitűnően jelenítette meg a zsákutcába került asszony reménytelen vergődését, Győry Emil jól formálta meg a nagylelkű szerelmesből önző. gyűlölködő, erőszakos kényúrrá változó férjet. Cseh Tamás zenéje Bereményi Géza dalszövegeivel jól illeszkedett a film költői összhangjába." - Népszava, 1974. augusztus 22.
„…Mészáros Márta rendező lírai képsorokba öltöztette mondanivalóját, Bíró Miklós operatőr segítségével. Jó hangulatúak voltak a dalok (zene: Cseh Tamás, szöveg: Bereményi Géza), egyszerűek és szépek…" - Film Színház Muzsika, 1974. június-december