Sajtószemle 1956-ból

Az MTI jelentéseiből, 1956. október

Hruscsov Varsóban:

A Szovjetunió kommunista pártjának első titkára pénteken szigorúan bizalmas látogatásra érkezett Varsóba, mert a lengyel szovjet kapcsolatok válságba jutottak. Varsóban futótűzként terjedtek el olyan hírek, hogy csapatmozdulatok folynak a város határain kívül, de ezeket a híreket azonban nem erősítették meg. Hruscsovot elkísérték a szovjet politikai bizottság vezető tagjai, köztük a hadsereg vezetői, ez arra látszik utalni, hogy a meglepetésszerű látogatásban szerepet játszhattak katonai meggondolások is.

Adenauer kancellár vasárnap Dortmundban kijelentette: A lengyelországi fejlemények megerősítik bennem a reményt, hogy egyszer majd Európában ismét békét és szabadságot élvez valamennyi nép. A 18. század óta egyetlen néppel sem bántak olyan kegyetlenül mint a lengyel néppel, Lengyelországot háromszor szétdarabolták és felosztották. Én mindig csodáltam a lengyel nép rendíthetetlen, szilárd akaratát és alapvetően keresztény gondolkodásmódját.

1956. október 22-én az osztrák, angol, francia lapok sajtószemléje:

A lengyelországi események a többi Kelet-Európai országokban is éreztetni fogják hatásukat. Az angol sajtó vezető helyen foglalkozik a varsói események mellett a magyar ifjúsági megmozdulásokkal. Nem először fordul elő a történelemben, hogy a szabadságszerető két nagy nemzet egyszerre ébreszti fel a nyugati világ rokonszenvét és együttérzését. Az 1848-49-es forradalmi idők zivataros hónapjaiban is például, Bem József tábornokot együtt emlegették Kossuth Lajossal. Lengyelek és magyar emberek ma ismét testvériesen egymás mellet szerepelnek az angol sajtó hasábjain. Bécsi jelentés szerint, a Gomulka hatalomra jutásával teremtett új helyzetben, csak idő kérdése Nagy Imre volt miniszterelnök politikai feltámadása. A nyugati közvélemény szerint hatalmas szellemi szabadságmozgalom indult meg Magyarországon. A legmelegebb érdeklődést és rokonszenvet a magyar ifjúság megmozdulása keltette. Ez igazán érthető, hiszen a kommunista propaganda mindig az hangoztatta, hogy az ifjúság meg van elégedve az állapotokkal a vasfüggöny mögött. Általános törekvés az értelmiségi emberek legkülönbözőbb rétegeiben, hogy magukhoz ragadják a nemzeti élet vezetését. Igyekezetükkel ők lettek az egész magyarság szószólói. Magyarország újkori történetének egyik szembeszökő jellemvonása, hogy válságos nagy pillanatokban a vezető szerep mindig az írókra, tudósokra és általában a szellemi élet embereire hárult.

HG

Kapcsolódó elemek