... és
a Bajkál-tó partján,
kint a sekélyben a bokámat megmosom,
a lábbilincs - Vive la République! -,
még vérzik a nyoma.
Hát mostantól úgy,
úgy leszek végleg, mint magvaszakadt hazám,
e birodalom mélyén
nem fogannak tőlem már új harcok soha.
A torkom szűk, a két bokám véres
- Vive la... -, bilincses, véres.
Szűzanya úrnőm, idenézz és lásd:
a tavon csak a szél fut, a reménység elmerül.
- Vive la République! - Nincsen nekem
- Vive... - csapatom többé,
szavam sincs, csak sípoló lélegzetem.
Fenyvesek zúgnak,
a szemhatárt elállják, a kiáltást elnyelik.
Majd engem is,
engem is elnyelnek nyomtalanul
és addig semmi,
addig csak bilincsek, tetvek és őrület.
És orosz feleség
- Vive la République! - és két orosz gyerek,
ennyi, ennyi a vége.
Ezt, ezt majd tagadjátok el! - Vive la…