Metro

Dalszöveg 

Tehát a metró.
A szerelvény az alagútban csattog,
s mellettem ül egy mondhatni, hogy furcsa arcú férfi.
Egy pontra néz,
egy a levegőben lévő fontos pontra,
s félrebeszél.
Egy pontra néz,
fölfelé a csattogó magasba,
s beszél, beszél.

Az árny, a fény végigsöpör.
- Ideírom, mit hajtogat magába. -
Az árny, a fény végigsöpör
az arcodon, úgy, ahogy ülsz.
Zúgnak a zajok a fülbe.
A metró, a metróban ülsz.
A metró, a metró, a metró.
A föld alatt a te helyed.
Az árnyak, a fények az arcon,
csak hagyod, hogy söpörjenek.

Megint a gyilkosok győztek.
A menet, megy a menet.
Ülhetsz a szokott metródban
s hagyod, hogy söpörjenek
az árnyak, a fények,
az árnyak, a fények,
az árnyak, a fények,
az árnyak,
a fények az arcon.

És jönnek, és kérik mit kérnek,
egy koldus jön a pénzedért,
és aztán az ellenőrök
járulnak a jegyedért.
A metró, a metró, a metró.
És söpörnek az arcodon
az árnyak, a fények,
az árnyak, a fények,
az árnyak, a fények,
az árnyak,
a fények az arcon.
Hej!

Megint a gyilkosok győztek.
Megáll az ösztön, az ész,
te pedig ösztön és ész közt
egy metróban félrebeszélsz.
A metró, a metró, a metró.
A menet, megy a menet.
Az árnyak, a fények az arcon,
ha söpörnek, söpörjenek.
Söpörnek, söpörnek,
söpörnek, söpörnek arcon.

Itt ülök fénnyel az arcon,
megállt a metró velem,
a neve Batthyány tér vagy
már nem is emlékezem.
Ösztön és ész között ülve,
mint aki közészorult,
mindegyik jövőnél százszor,
százszorta hosszabb a múlt.

És megint a fények, az árnyak.
A menet, megy a menet.
Kell legyen valami más is
az ész és ösztön helyett.
Kell legyen harmadik,
különben csakis a, mindig a
gyilkosok győznek.
Hej!

Néznek, mer' fölkiabáltál,
most nagyon-nagyon vigyázz,
itt vagy most két állomás közt
és látják, hogy mindjárt kiszállsz.
Kiszállsz az egész metróból,
kiszállnál abból, mi megy.
Vigyázz, mert meglátták rajtad,
közülük te vagy az egy.

Ülnek az ösztön és ész közt,
pedig van egy harmadik,
rájöttél itt a metróban,
máris feltűntél nekik.
Látják, hogy kiszállnál az egész metróból.
Vigyázz, mert meglátták rajtad!

A metró, a metró, a metró.
A metró csak az, ami megy.
Ott van a kettő, a három,
közöttük te vagy az egy.

Néznek az ösztön és ész közt,
pedig van egy harmadik.
Látják, hogy ki akarsz szállni,
máris feltűntél nekik.
Látják, hogy kiszállnál az egész menetből.
Vigyázz, mert meglátták rajtad!

Zeneszerző 
Cseh Tamás
Szövegíró 
Bereményi Géza