A hatvanas években nyár felé
tetőzött az ifjúsági probléma.
Emlékszem, nap mint nap hajóval
átmentünk Almádiból Siófokra.
Ó, a régi, ó, a Balaton...
régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajónk.
Ó, a régi, régi teraszon...
Ó a teraszon, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon.
Filmek is készültek, vászonról
ránknéztek autóstoppos fiatalok.
Twisztelve nézték a víztükröt,
s hallgatták, mit csacsognak a vízhabok.
A hatvanas években fellazult tételben
fogalmazódott meg a világ.
Kafkában, Sartre-ban és távoli
bölcsekben csodálta meg önnönmagát.
Ó, a régi, ó, a Balaton...
régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajónk.
Ó, a régi, régi teraszon...
Ó a teraszon, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon.
Táguló gyűrűkben konszolidációt
hullámzott a szép Balaton.
Emlékszem, átmentünk
Bélatelepről Révfülöpre egy nyári napon.
Ó, a régi, ó, a Balaton...
régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajónk.
Ó, a régi, régi teraszon...
Ó a teraszon, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon.