A hatvanas években nyár felé
tetőzött az ifjúsági probléma.
Emlékszem, nap mint nap hajóval
átmentünk Almádiból Siófokra.
Ó, a régi, égi Balaton...
Régi nyarakon, bár nem volt vitorlás hajónk.
Ó, a régi, égi teraszon...
Ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon.
Filmek is készültek, vászonról
ránk néztek autóstoppos fiatalok.
Twisztelve nézték a víztükröt,
s hallgatták, mit csacsognak a vízhabok.
Ó, a régi, égi Balaton...
Régi nyarakon, bár nem volt vitorlás hajónk.
Ó, a régi, égi teraszon...
Ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon.
A hatvanas években fellazult tételben
fogalmazódott meg a világ.
Kafkában, Sartre-ban és távoli
bölcsekben csodálta meg önnönmagát.
Ó, a régi, égi Balaton...
Régi nyarakon, bár nem volt vitorlás hajónk.
Ó, a régi, égi teraszon...
Ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon.
Táguló gyűrűkben konszolidációt
hullámzott a szép Balaton.
Emlékszem, átmentünk
Bélatelepről Révfülöpre egy nyári napon.
Ó, a régi, égi Balaton...
Régi nyarakon, bár nem volt vitorlás hajónk.
Ó, a régi, égi teraszon...
Ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon.
