Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk,
maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?
Itt van a város, vagyunk lakói,
maradunk itt, neve is van: Budapest.
Reggelre kelve, ahogyan ez itt szokás,
közértbe megy le tejért János és Tamás.
Házakon rések, azon kilépnek,
házak közt járat, azokon járnak, indulnak el.
Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk,
maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?
Itt van a város, vagyunk lakói,
maradunk itt, neve is van: Budapest.
Reggelre kelve, ahogyan ez itt szokás,
közértbe megy le tejért János és Tamás.
Tócsák tükrében magukat nézve,
dohányszemcsékkel zakók zsebében, indulnak el.
„Kérdésem volna, pálinkát mérnek-e már?”
„Felismer tanár úr, vagy tán elfelejtett már?”
„Éva tegnap volt az abortusz bizottság előtt.”
„Télikabátomra hasztalan keresek vevőt.”
„Házmesterünknek adjunk szép mosolyokat.”
„Nézd, homlokomra egy boríték nem ráragadt.”
„Más vagyok, nem az, akit épp maga most keres.”
„Fáskerti elvtárs, legyen már olyan szíves...”
„A fekete lyuk egy nem létező égitest.”
„Három év múlva nem vagyok hadköteles.”
„Felismer tanár úr, vagy tán elfelejtett már?”
„Kérdésem volna, pálinkát mérnek-e már?”
Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk,
maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?
Itt van a város, vagyunk lakói,
maradunk itten, maradunk itt, maradunk.