Kívánom másnak, hogy felébredjen üres szobámban,
keresztben jégeső bombázza szét azt, amit láttam,
számban az íz, valami íz és nem múlik el,
ágyamban felülve levetem a kabátomat.
Egy kisvárosban, ha jól emlékszem, túl elszálltam,
hárman is voltak, ott megfogtak egy konyhában,
szárnyam is volt, ott csapkodott, plafonhoz vert,
ide is ütődtem, oda is ütődtem és odalent,
és odalent hárman is hívtak: gyere, ne félj már!
Félreértetted, nem úgy gondoltuk, hova is szállnál?
Szárnyaimból hullott a toll, s a kisvároson
csendesen átment egy autóval egy rokonom.
Ez az a rokon, akire leginkább számítottam
és ö volt az, aki otthagyott egymagamban.
Kint elzúgott egy autóban, puha estében,
neki elárulnám, hogy ott a konyhában mitől féltem.
Egy kisvárosban, ha jól emlékszem, túl elszálltam,
hárman is voltak, jól megfogtak egy konyhában,
pihegtem ott, s aki fogott, langyos tenyér,
s hallottam még, távol egy autó a sztrádára ér.
Tegyük az ágyra, fáradtnak látszik, vigyázz, Laci! - Vigyázz, vigyázz rá, vigyázz rá, nee!
Nem kell már mindjárt m..., nem kell már mindjárt az ágyat választani. - Nem tudom, nem tudom, nem merem megmondani, meg akarom... Éjszaka, éjszaka, éjszaka óóó, éjszaka...
Aludj már! Mi bajod? Éjszaka van! - Éjszaka, éjszaka, éjszaka, éjszaka voaaah, éjszaka... Szegény kicsi fia...
Miket is kiabálsz, miket is? Szegény fiam! - Csicsíja, csicsíja, csicsíja. Szeretlek, szeretlek!
Micsoda rokon, micsoda autó, micsoda út! - Kinek a rokona? Miket beszélsz? Csak én vagyok...
Tudtam, hogy..., tudtam, hogy végül..., tudtam, hogy végül idejut. - Tudtam, megmondtam, megmondtam előre. Mindig állítottam, megjósoltam, rossz vége lesz, rossz vége lesz, vége lesz. Mondtam, megjósoltam előre, előre mondtam.
Vigyázz, felugrik, fogd meg, fogd meg szegényt! - Fogd meg! Fogd meg, fogd meg, fogd meg! Most fogod, fogod. Tartsd, szorítsd, szorítsd! Szorítsd, szorítsd szorítsd...
Mit kívánsz? Kérsz egy kis, kérsz egy kis, egy kis tojáslepényt? - Kérsz, kérsz, kérsz? Mit akarsz? Mit akarsz? Minden a tied. Minden, minden, amit akarsz. Tessék! Hááá, hááátha, hááá, haháháháháá... Tessék!
Akkor hát igyunk, hogy ha túl vagyunk az ijedtségen, üehh! - Tessék! Még, még, még, még, még mindent igyunk! Még, még, még...
Akarod, hogy megcsókoljalak? Annyira féltem. - Megcsókoljalak? Mért? Mért nem csinálod? Mért csinálod ezt?
Ott hagytuk abba, hol is, Laci? - Mért ijesztgetsz? Ijesztgetsz, folyton ijesztgetsz. Nézd meg! Nézd meg, nézd meg!
Holnap majd elmegyünk, elmegyünk, elmegyünk, jegyeket váltani, jegyeket váltani! - Holnap, holnap, holnap. Holnap jó lesz, holnap szépek leszünk, jó leszünk, holnap eszünk, holnap a legjobb, holnap jegyek, majd, jaj, de jó!
Egy kisvárosban, ha jól emlékszem, túl elszálltam,
hárman is voltak, ott megfogtak egy konyhában.
Szárnyaimból hullott a toll, s a kisvároson,
csendesen áthajtott egy autóval egy rokonom.
Szárnyaimból hullott a toll, s a kisvároson,
csendesen átment puha estében egy rokonom.