Tanulmányi kirándulás

Dalszöveg 

A legjobb kirándulásunk
962 elején volt,
ott fent a Lajos-forrásnál
az osztály jót nevetett.

Nem voltunk még koedukáltak,
az osztály fiúkból állt.
Az ösvényen fénylő napfoltok közt
én s a többiek.

Csányi osztályfőnök úrral.
Csőke igazgató úrral.
Vértes földrajztanárnővel,
aki ott ment nejlonblúzban.

„Figyeljétek összetettségét!”
– szólt a tanárnő,
s felemelt egy csillogóhátú,
szép bogarat.

Juharfát és magas tölgyfákat
figyeltünk meg,
megkülönböztettünk bibét és porzót
utunk során.

Vértes földrajztanárnővel,
a barna trottőrcipőssel,
a kékszínű melltartóssal,
nikotintól sárga ujjal.

Egy tisztáson a pihenőnél
a Vértes tanárnő
lefeküdt és szemét lehunyta
sok porzó között.

A pázsit tele virággal,
kékkel, pirossal, sárgával,
sok-sok földrajztanárnővel,
csupa lehunyt szeműekkel.

A szám tele dióízzel,
hűvös, hűvös forrásvízzel,
álmos földrajztanárnőkkel,
csupa lehunyt szeműekkel.

(Fütty)

Érződik, hogy a füttybe az énekes vissza akar menni a fiatal vidék dombjai közé, ugye?
Akkor még egy kicsit, csak hogy... (fütty) régen volt '62.
– Tanár úr...
– Igen. Jó. Búcsút intünk '62-nek.

Zeneszerző 
Cseh Tamás
Szövegíró 
Bereményi Géza