Dalszöveg
Nohát bekapcsoltam a tévét, s ledőltem én,
kit látok váratlan a tévében, téged, Irén,
riportalany vagy, s az életről nyilatkozol,
főzésről, mosásról, meg hogy a nehéz nyomor.
Jó régen láttalak, felültem, figyeltelek,
vonások arcodon, ráhúzták nehéz kezek,
és ott a szád körül mit láttam az ágyon ülve,
kérlek, Irénke, ha lehet, korábban feküdj le.
Pénzt kéne szerezni, jobb férjet, jobb álmokat,
jobb fivért, mint én itt, sokkal jobb tanácsokat,
mert mit mondhatnék mást itt az ágyamon ülve,
kérlek, Irénke, ha lehet, korábban feküdj le.
A tévét lezárom, a riport már véget ért,
takaróm felhúzom, s azt mondom, gyere sötét,
jobb itt a sötétben, alszom majd mindjárt, Irén,
Istennek mancsával, körmével szám szegletén.
Álmodom...
Zeneszerző
Cseh Tamás
Szövegíró
Bereményi Géza