Felnyúlok a holdkorongért az égre
Leveszem s ráteszem fejemre
Égeti egy kicsit – kicsikét zavar
Fejemen égő holdkalappal
Keresem hogy miről daloljak
Mert lehet bármiről – így aztán lehet
Esetleg az se rossz egy téma
Hogy két nő látogat meg még ma
Egypetéjű ikrek, egyformák nagyon
Na most ez éjszakára esne
Én meg a konyhába sietnék
Hogy összeüssek ott valamit nekik
A konyha tán még egy jobb téma
Tegyük fel eltévednék benne
Zavar a klopfoló meg a sok edény
Fejemen égő holdkalappal
Edények közt én válogatva
A zörgő oszlopok mögött, hogy mi van
A zörgő oszlopok mögött, hogy mi van
Talán egy váratlan kis holttest
Amihez már nincs meg a tettes
Mindenki csak lapít – ártatlan világ
Az ikrek sugdolózva várnak
Én meg az ablakon kimászva rendőrért elmegyek
De mégse oda
Ártatlan világ ez
Mindenki lapít feszt
Sok-sok százezer – nem követte el egy sem
Csontváz vár szekrényben
Bárhogy volt, csak éljek
Ám az éjszaka titkon dolgozik ott bent
Esetleg az sem rossz egy téma
Hogy égre szálljak éjjel én ma
Onnan rikácsolok: erkölcsi halottak!
Morális rengeteg halottak
Hát kikre hárul majd a holnap
Lefojtott rengeteg – pofátlan világ!
Fejest a holdkorongba innen
Pucéron várnak lent az ikrek
A jövő nemzedék egymásnak esik
Fogalmuk sincs, hogy mért hülyülnek
Hogy miért nincsen jól egy ünnep
A zörgő oszlopok mögött, hogy mi van
A zörgő oszlopok mögött, hogy mi van
Fejemen égő holdkalappal
Edények közt én válogatva
A zörgő oszlopok mögött hogy mi van
A zörgő életek mögött hogy mi van
A zörgő oszlopok mögött hogy mi van
A zörgő életek mögött hogy mi van