He, emlékszel? Ja persze, biztos te még
emlékszel azokra a régi, jó öreg katonákra,
ugye ott vannak a fejedben, vigyázzban állva?
Laposüveg, tábortüzek - erőltetett menet,
szuronyt szegezz és egyebek - erőltetett menet.
És azokra a régi, jó öreg nőkre emlékszel-e még?
Ugye egy évig még divatszín volt a kék,
Edit, Ivett, futótüzek - erőltetett menet,
harisnya lent, blúz odafent - erőltetett menet.
És emlékszel-e még a halálra öreg, na, hát a régi barátra?
Na, gondolkozz csak, na, halál, na, talán eszedbe jut, na, hátha!
Erőltetett ez a menet,
fáradt lehet, ki belement,
szép kis menet, egy tönkrement cipőpatent
többet jelent.
És azokat a lányokat, rohamokat ugye
még ma is kedvvel emlegeted.
Mondd csak, hogy lehetsz ilyen süket?!
- mondta Halmos és reszketve visszaült a székre. Nézte az öreget, aki nem sértődött meg, csak mosolygott és így válaszolt: