Fuss Branyiszkóig!
Fuss Branyiszkóig!
Zuhogott a hó vasárnap délelőtt,
sohasem láttam még ilyen időt,
a házat belepi, az utcát belepi,
a csizmát belepi, mindent eltemet a hó.
Bent húzd ki ezt,
vacogd át ezt az időt,
bent Branyiszkónál.
Te fuss csak katonám,
csak most juss el Branyiszkóig,
és egy gyönyörű kézitusán,
közelharcban halhatsz meg Branyiszkónál.
Csak fuss a hóban el,
s ha közben a golyó nem ér el,
majd egy gyönyörű kézitusán,
közelharcban halhatsz meg fent a hóban.
Derékig ér a hó,
és ropog, míg fel a hegyre,
Branyiszkóig nem ér a golyó,
közelharcban halunk meg fent a hóban.
Hej, Szűzmáriám!
Hej, Szűzmáriám!
Hallgasd, hogy ropog,
hallgasd csak, hogy zizeg,
milyen, milyen puha,
végül lecsukod a szemed.
Bent húzd ki ezt,
vacogd át ezt az időt,
bent Branyiszkónál.
Hej, Szűzmáriám!
Hej, Szűzmáriám!