Jól figyelj, Desiré!
Látod, most benyúlok a belső zsebembe, s tudod-e, mit húztam most elő?
Látom, hogy nem tudod.
Na jó, hát felfújom, mint látod, itt van az oldalán egy szelep.
Mit látsz most, Desiré?
Mint látjuk, ez itt egy arányos termetű, korban is épp hozzánk illő nő.
Na, milyen barát vagyok?
Tudd meg, hogy perfektül beszéli az angol, francia és orosz nyelveket.
Úgy hívják, hogy Alíz.
És most ezt az Alízt feldobjuk, ő elszáll és mi itt várjuk míg visszajön.
Látod már repül is.
És mi itt kávézunk, dohányzunk, mindent megpróbálunk, hogy agyonüssük majd az időt.
Lám csak már este van.
Na nézd csak, reggel van.
Meg is ebédeltünk.
Jól érzem itt magam.
Meg is öregedtünk.
Milyen vének vagyunk.
Mondj te is valamit.
Úristen, Desiré!
Odanézz a tetők felett most felbukkant Alíz és erre tart.
Úristen, jaj de szép!
Már meg is érkezett!
Tehát a kísérlet sikerült és így most kiderült: érdemes!
De térjünk magunkhoz.
Mint látod, a szelep remekül működik, kihúzom, leereszt, elteszem.
Most minden helyreállt.
Hát akkor szervusz, most elmegyek, rengeteg dolgom van, Desiré.
És nehogy elfelejtsd:
mi ketten bebizonyítottuk most itt, hogy igenis érdemes.
Hát szervusz Desiré!
Hű, de öreg vagy már. Én is ilyen volnék? Hát szervusz Desiré. Vigyázz magadra! Megyek, megyek…