Minden reggel újra élek
szemem kinyitva, ha körül nézek
szemembe zúdulnak fürge kis képek
szorosan egymás után.
Ébredéskor tolongnak képek
mind azt akarják, hogy visszatérjek
egy olyan világba, ahol kell éljek,
ahol a múltam van és a jövőm van.
Ébredéskor megtudom, hogy mi a nevem
és azt, hogy hol élek
átismétlem reggelre kelve
miért is ver a szívem.
"Emberfajta -mondják a képek-
Embernek fajtája kell, hogy rá ébredj,
arra, hogy folytasd, mit félbe hagytál
arra, hogy agyadba vésd
Emberfajta -szólnak a képek-
Ebbe a világba beküldtek téged,
nézd, amíg megteheted!
Vésd agyadba: időd megszabva,
állj a sorba emberfajta!
-mondják a képek-
Világba kerültél!"
Álomnak vége van, világnak nincs vége.
Álomnak vége van, világnak nincs vége.
Meg vagy szabva emberfajta,
szemedbe tódulnak hajnalonta
s mondják a képek,
itt van, hát nézzed!
Álomnak vége van, világnak nincs vége.
Álomnak vége van, világnak nincs vége.
Álomnak vége van, világnak nincs vége.
Álomnak vége van, világnak nincs vége.
