Hetedik levélrészlet

Drága Irén!
A Moszkva térnél a felszínre mentem,
hogy beugorjak itt egy háztartási boltba.
Porszívófej, porszívófej hiányzik a nagytakarításhoz,
az négyszáztíz, az az ára.
Itt nagy szőnyegek lógnak.
Drága Irén!
Először is közlöm veled, hogy néhány éve,
váratlanul,
ám de mégis véget ért egy korszak.
Lábjegyzet lesz,
egy csillaggal megjelölt szó jövőbeli történelemkönyvben,
s a lapon alul néhány szó, mely septen elintézi.
Hernyók, nyüvek,
hernyók, nyüvek,
álcák, molyok,
álcák molyok,
nagy giliszták élősködtek az örök erőkön,
míg szőnyeg alá besöpörve éltünk mindahányan.
Túléltük hát, bár igénybe vett.
S most itt vagyunk egy újabb fajta nagy pocsékolásban.
S szőnyeg alól előmásztak az alája söpörtek,
s behemótként fölfúvódva szörnytestet öltöttek.
Újabb világ,
fojtott vihar.
Csak magáért van minden, semmi másért.