Időpont
Ne higgy az énekesnek!
Cseh Tamás Születésnapján
(részlet)
Víg Misi kamaszos haja beborítja a hatvan éves arcot, mint valami megszabdalt, óvó bokor, és ha valaki, hát ő aztán tényleg tudja hozni a kamasz énekest, akinek beleőszült a szíve az örökös télbe.
Van egy kis szorongás bennem, tortavárás, ki oltja le a villanyt, amikor majd belép 74 évesen. Mert eljön, nincs semmi kétség, sötét, tengerész posztó kabátban, hófehér hajjal. Csibészes mosollyal lehurrog mindenkit, pisszeg, a szeme nevet, ne hangoskodjatok, hallgassuk a Misit:
Drágám, csak énekesnek ne higgy!
Kezét és arcát mossa meg a szívével,
minthogyha szappan volna a szív,
És megfésülködik a lelkiismeretével.
A lelkiismerettel fésülködik,
arcot-kezet mos, szíve a szappan,
drágám, csak az énekesnek ne higgy,
a kihasznált életet is kihasználóban.
És pláne akkor ne higgy neki,
amikor este van és te a világnak mennél,
amikor bármi történhetik,
olyankor nincsen veszélyesebb az énekesnél.
Ne higgy az énekesnek ne higgy,
a levegő hátán fekve énekelget,
akárhogy andalít, andalít,
drágám ne higgy, ne higgy az énekesnek!
Körbenézek, a nyakamat nyújtom, talán, elakadt valami sarki csehóban, dicsekszik kicsit a régi időkkel, miközben lehajít még egy felest, esetleg kettő, vagy hármat, és azért késik mert a sarokba támasztott botját valaki leverte és most keresi. Bottal jár, mi meg bottal üthetjük a nyomát, de talán máma, eljő a Drága...
.
Víg Misi már ráadásol, ráadásul az arcok is annyira ismerősen szépek, pedig szétkorcsolyázta befagyott szelídségüket az idő. És még egy dal, meg megint egy. Húzni az időt, a várakozás minden kincséért. Aztán abbamarad a dal, kicsit még abban maradunk, hogy maradunk pár percet. Hiszen nem lehet így vége egy születésnapnak. Bassza meg, hát mit képzel, hogy ide sem tolja a képét. Csak a képeken mosolyog, csak a húrok közé szorulva kedvesen, csak bennünk, ahol a tavak, a fák és az erdők kezdődnek a csendjeinkben.
Ránézek Évára, akit annyiszor meglepett már váratlanul és akit nem lepett meg semmi, és ránézek Andrásra, Tamás fiára, hogy akkor most mi van? Mosolyognak, hisz tudnom kellene, hogy "ne higgy az énekesnek, ne higgy..."
Fodor Sándor
Forrás: STÉG (Fodor Sándor blogfolyama)