1. szövegrészlet

Ezt a két álmot látta 1974-ben egy Désiré nevű állampolgár, majd ezt követően verejtékben úszva fölébredt. De hol? Körülnézett, ismeretlen helyen találta magát. Megtapogatta maga mellett az ágyat, az még meleg volt valakitől. De kitől? Nyílott a szobaajtó, csinosan érett nő lépett be rajta kabátban, odahajolt Désiréhez és szájon csókolta:
- Szervusz!
- Szervusz! - mondta Désiré az ismeretlen nőnek. - Hová mégy?
- Dolgozni, a gyerekek már az óvodában vannak - mondta a nő, és elment.
Akkor lehet, hogy ez a feleségem lesz időközben - gondolta Désiré, aztán fölkelt, kiment a konyhába. Közben észrevette, hogy nagykabátban aludt. És a konyhában megkérdezte egy idősebb, ismeretlen nőtől, aki rántottát sütött, nem, nem, inkább tojást főzött, hogy ki volt a fiatalabb ismeretlen nő, az idősebb ismeretlentől.
- Désiré, neked ma találkozód van egy Antoine nevű barátoddal a Blaha Lujza téri metróállomáson - válaszolta a válasz helyett az idősebb ismeretlen nő.
Akkor ez az anyám, vagy az anyósom lesz, gondolta Désiré. Meg még azt, hogy ismerős, vagy ismeretlen, jogom van szeretni őt, és azzal hátulról átkarolta az ősz pongyolást, a hóna alatt felnyúlt a füléhez, és a fülét kezdte így piszkálni, hogy:
- Ti, ti, ti, ti, ti, ti, ti, ti, ti valamit titkoltok, titkoltok, titkoltok előlem.
És az idősebb ismeretlen nő pedig mondta, hogy:
- Ne Désiré, Désiré ne, Désiré ne, ne, ne!
Úgyhogy Désiré abba is hagyta, oda totyogott az ablakhoz és ott motyogta magában, hogy...