Istenem, a színház egy zárt világ,
te ülsz, s az életed kék virág,
és azt mondod, hát persze, hogy így kell legyen,
egy székben üljek, s nézzem, mit játszanak nekem.
A színház a sajátos törvényeivel
magához ölel, és így taszít el
egy másik világba, mely úgy épül neked,
hogy ők játszanak, és te nézheted.
Hát így, mert a színház egy zárt világ,
te ülsz, s az életed kék virág,
és azt mondod, hát persze, hogy így kell legyen,
egy székben üljek, s nézzem, mit játszanak nekem.
