Dalszöveg
Fütyülés
És arra a képre emlékszel, drága,
hol kalapban látjuk apát?
Bajuszos száján a szokott mosollyal
és keze mélyen a kabát
zsebébe süllyed és három régi barát
valami tréfás pózban mutatja magát.
Hullámot nyomva anya hajába,
zsorzsettjén még ott kísért
az ötvenes évek szűrt levegője,
tudod a légkör miért...
Apa egy este karjára vette Irént,
s elhagyott minket, nem fontos ma már, miért.
Szomszédunk lánya egy délután
megállt a házunk udvarán,
- hat éves volt, én négy talán -
nadrágját lehúzva hasán
valamit mutatott magán.
És kérdezem tőled: emlékszel, drága,
mikor a kórház előtt,
hol Lizánál voltunk látogatóba,
s kaptunk egy jó kis esőt,
s én fejembe nyomva apa kalapját megyek,
egy telken átvágva, a megálló felé veled.
Kapcsolódó tartalom
Multimedia track
